"Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv.
A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."
Félre, kislelkűek, akik mostan is még Kételkedni tudtok a jövő felett, Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség Őrzi gondosan a magyar nemzetet!
Él az a magyarok istene, hazánkat
Átölelve tartja atyai keze;
Midőn minket annyi ellenséges század
Ostromolt vak dühhel: ő védelmeze.
Az idők, a népek éktelen viharja
Elfujt volna minket, mint egy porszemet,
De ő szent palástja szárnyát ránk takarta,
S tombolt a vihar, de csak fejünk felett.
Nézzetek belé a történet könyvébe,
Mindenütt meglátni vezérnyomdokát,
Mint a folyóvízen által a nap képe,
Áthuzódik rajta aranyhíd gyanánt.
Igy keresztüléltünk hosszu ezer évet;
Ezer évig azért tartott volna meg,
Hogy most, amidőn már elértük a révet,
Az utósó habok eltemessenek?
Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk őtet,
Mert káromlás, róla ilyet tenni fel,
Nem hogy egy isten, de még ember sem űzhet
Ily gunyos játékot gyermekeivel!
A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke,
S büntetéseit már átszenvedte ő;
De erénye is volt, és jutalmat érte
Még nem nyert... jutalma lesz majd a jövő.
Élni fogsz, hazám, mert élned kell... dicsőség
És boldogság lészen a te életed...
Véget ér már a hétköznapi vesződség,
Várd örömmel a szép derült ünnepet!
Amikor megkaptam e levelet a levélküldőt felhívtam, hogy arról az ezoterikus író-előadótól van-e a levél, akit Balogh Bélának hívnak? Igen volt a válasz! Ezért küldöm tovább!
továbbítom...
Barátaim.
Elkeseredésemben írok. Napok óta szerettem volna erről írni. Csak egy dolog, hogy mi küzdünk a kilakoltatások ellen több nagyobb sikerrel. Eredményeink magukért beszélnek, de semmi ahhoz képest, ami a valóság. Sok ember kilakoltatásáról nem is tudunk. A nélkül kerülnek az utcára, hogy segítséget kapnának. Jól titkolják állami szinten. Miről is van szó? Örülnék erről egy általános vitát indítani, mert igen nagy a baj. Amik a szemünk előtt zajlanak, azok csak színjáték.
Egyet tudok, ha nem fogunk össze és nem teszünk ellene, hamarosan Magyarország elesik az idegen honfoglalók módszerei által. Kezdünk elérkezni egy olyan világba, ahol a magyar ember a föld alatt bujkál. És valóban. Talán sokan ismerik a Gellért hegyet, amiben igen szövevényes barlang rendszer van a víztározótól függetlenül. Nos, ezekben a barlangrendszerekben kialakult egy külön világ. Hajléktalanok, kilakoltatottak és mindenféle elesett emberek. Szigorú törvények uralkodnak ott. Mint a filmekben, mint amikor a megszálló csapatok elől lemenekülnek az ellenállók. Itt is így van. Saját törvényeik vannak. A rendőrség úgy tudjuk tud róluk, de lemenni igazán senki sem mer. Van, aki innen jár dolgozni vagy a szükséges dolgait elintézni. Kapaszkodjatok meg. Meg kapaszkodtál? 8 ezer, jól értetted, nyolc ezer ember él ezekben a járatokban. Sokszor csodálkoztam is, a sok kilakoltatott ember hová tűnik? Hogyan oldja meg lakásgondját, hiszen az utcán nem maradhat? Hát így.
Ma pedig a fentebb írtak megerősödtek bennem. Valójában magam is kételkedtem ebben. Barlangban? Ennyi ember? Lehetetlen. És igaz. Privátban keresett meg egy ember. Aki segítséget kért egy ügyben.
A nevét és lakhelyét nem árulhatom el, de valójában nincs is lakhelye. Ugyan is elmesélte, hogy az egyik hegységünkben lakik több száz társával együtt. Kezdem azt gondolni, hogy kezdenek, előkerülni az eddig kilakoltatott emberek. Elmondása szerint több száz hajléktalan és utcára ki tett ember tengeti ott az életét.
Ha mind ez igaz, én nem kételkedek, akkor mielőbbi összefogásra van szükség. Média nyilvánosságra, bár az illető ezt nem szeretné egyenlőre. Fél, hogy onnan is elzavarják őket. Lépnünk kell mielőbb. Széles összefogásra lenne szükség. Nem tűrhetjük, hogy így éljék emberek az életüket, minden segítség nélkül. Ha nem lépünk fel közösen mielőbb nagy erőkkel, félő, hogy mi is valamelyik erdőben kötünk ki családostul. Ezt nem akarhatjuk.
Mindegy, kik beszélnek Hazád nevében? Mindegy az is, mit mondanak azok, akik jogosultnak hiszik magukat, a Haza nevében beszélni? Te hallgass csak a Hazádra... Mindig, mindent adjál oda a Hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra a Hazád nélkül!
Ne várj jót a hazádtól, s ne sopánkodj, ha megbántanak a Haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj a Hazádtól. Csak adjál azt, ami a legjobb az életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri.
A levelet nem az ezoterikus és építész Balogh Béla írta...
tévedés történt, mindössze név azonosságról van szó..
a facebookon ezt tisztáztuk már... szeretettel Ani
ui. mindkét Balogh Bélát szeretjü :)))