"Éneklő pogány asszonyok dalolásából született a magyar nyelv.
A csodaszarvas rázta le agancsával az erdő ékszereit, a piros bogyókat, hogy szép magyar szavak legyenek belőlük."
Félre, kislelkűek, akik mostan is még Kételkedni tudtok a jövő felett, Kik nem hiszitek, hogy egy erős istenség Őrzi gondosan a magyar nemzetet!
Él az a magyarok istene, hazánkat
Átölelve tartja atyai keze;
Midőn minket annyi ellenséges század
Ostromolt vak dühhel: ő védelmeze.
Az idők, a népek éktelen viharja
Elfujt volna minket, mint egy porszemet,
De ő szent palástja szárnyát ránk takarta,
S tombolt a vihar, de csak fejünk felett.
Nézzetek belé a történet könyvébe,
Mindenütt meglátni vezérnyomdokát,
Mint a folyóvízen által a nap képe,
Áthuzódik rajta aranyhíd gyanánt.
Igy keresztüléltünk hosszu ezer évet;
Ezer évig azért tartott volna meg,
Hogy most, amidőn már elértük a révet,
Az utósó habok eltemessenek?
Ne gondoljuk ezt, ne káromoljuk őtet,
Mert káromlás, róla ilyet tenni fel,
Nem hogy egy isten, de még ember sem űzhet
Ily gunyos játékot gyermekeivel!
A magyar nemzetnek volt nagy és sok vétke,
S büntetéseit már átszenvedte ő;
De erénye is volt, és jutalmat érte
Még nem nyert... jutalma lesz majd a jövő.
Élni fogsz, hazám, mert élned kell... dicsőség
És boldogság lészen a te életed...
Véget ér már a hétköznapi vesződség,
Várd örömmel a szép derült ünnepet!
BOLDOGASSZONY selyemképem hozzon áldást és nyisson kaput minden magyar ember szívében emlékeztetve rá, hogy BOLDOGASSZONY ORSZÁGA vagyunk. A kép 2014. március 9.-én elindult Kárpát- hazában Országjáró körútjára, beteljesítve küldetését.
Simmer Sándor fafaragó mester foglalta keretbe.
Beszámoló a kép körútjáról itt: www.magyarnok.eoldal.hu/cikkek/boldogasszony-koruton.html
Kérem, hogy a szeretet és az összetartozás erejével gyógyítsuk meg Hazánkat, imádkozzunk együtt a Magyar Feltámadásért
és gyújtsunk egy szál gyertyát érte! www.gyertyalang.hu/erteeg.php
Hitvallás
Vallom, hogy a gondolat szabad,
mert hazám ott van a Kárpátok alatt
és népem a magyar.
Hirdetem,hogy testvér minden ember,
s hogy egymásra kell leljen végre egyszer
mindenki, aki jót akar.
Hiszek jóban, igazban, szépben.
Minden vallásban és minden népben
és Istenben, kié a diadal.
Vallom rendületlenül, hogy Ő az út s az élet,
és maradok ez úton, míg csak élek,
töretlen hittel ember és magyar.
Wass Albert után szabadon
Ábrányi Emil: Mi a haza?
Egy élénk fiúcska, a kiben a lelket
Isten már növeszti; a ki már figyelget,
És kezd számot adni arról, a mit érez,
szólott apjához, édes szülejéhez:
“Kedves apám, lelkem, valamit nem értek;
Ha ti a hazáról, ti nagyok, beszéltek,
Szemetek – jól láttam – majd könnyekben ázik,
Majd kigyúlad, lángol, tüzesen szikrázik.
Kedves apám, töröm a fejemet régen
Mi hát az a haza? Magyarázd meg nékem.”
“A haza: ez a föld, hol világra jöttünk,
A haza: ez az ég, mely ragyog fölöttünk -”
“De hiszen az ég nagy s mindenütt egyforma!”
“A haza: e tájék, kéklő hegyek orma,
Minden, a mi itt van és szívünknek drága,
Levegője, napja, vize, rónasága,
A virág a réten, a madár az ágon -”
“De hiszen van szebb is e kerek világon!
Ha te, én, meg anyám, messze vándorolnánk,
Mindenütt megélnénk, boldogok is volnánk.
Van madár mindenhol, mely magasba lebben,
Úszdogál mindenhol kis hal a vizekben,
Mindenütt van szép ház, mindenütt van bőség -”
“Több a haza ennél: nagyság és dicsőség,
Öröm és gyász együtt! Nyomorulttá válik,
A kitől elvették s megsínyli halálig.
Nappal nincs nyugalma és éjszaka rémek
Veszik el az álmát! -”
“Én nem sínyleném meg!
Mindenütt, van játék, mindenütt van lepke!”
“A haza, fiacskám, szívünk legszentebbje,
Oltár, mely előtt csak fejlehajtva. Térden
Áldozik az ember!”
“Jó atyám, nem értem!
Magyarázd meg jobban!”
“Hallgass ide gyermek!
Apuka mesét mond… Hallgasd s jól figyeld meg!”
Egyszer volt… régen volt… Üldözőbe vették
És addig bántották, addig sértegették,
Míg átokkal ajkán elhagyta hazáját.
Esküvel fogadta: Magyarország táját
Többé sohse látja, nem kivánja látni,
Ezután idegen Istent fog imádni,
A magyart gyűlölni és utálni fogja,
Ha keresztre húznák, nézné mosolyogva,
Hallgatná gyönyörrel zokogását, jajját!
Szólt és ment haraggal s ádáz gúnykaczajját
Gőgös üldözőknek vitte a fülében.
*********
Az idő homokja pergett lassan, szépen.
Költöző madárka, mely vágyát követve,
Tízszer is, húszszor is útját arra vette,
Hova fecske, gólya híven visszajárnak
Nyíló kikeletkor: a magyar határnak.
Pergett az időnek halk homokja szépen,
És az, a ki látta lobogó dühében
A haragos embert ezelőtt sok évvel:
Most bámulna rajta, vagy nem ismerné fel.
Grófokkal komázik és hajlong a lába
Idegen királynak fényes udvarába’.
A kegyelmes Isten úgy fölvitte dolgát,
Hogy sürögve járnak körülötte szobák.
Tündöklik a napfény aranyos ruhában,
Serleg a kezében és mosoly a száján.
Herczegek, bárók közt oldódik a nyelve.
Ime most is ott űl s poharat emelve
Szól a társasághoz harsányan, kevélyen:
- “Bor, paripa, mámor, kártya, koczka éljen!
Éljen a szerencse és a szivtelenség,
Hogy a koldus erkölcs czondráit nevessék
S hatalomban, kincsben járjanak bokáig!
Éljen az okosság és éljen sokáig
Minden a világon… csak a haza veszszen!” –
Mikor ezt kimondja sáppad, összerezzen,
Szemei forognak, kábult agya szédül,
S mintha el akarna válni az eszétűl,
Fölkaczag, kikelve rettentőn magából,
Azután a könnye omlik mint a zápor.
Mint a tüzes villám, úgy csap a szivébe
A lenézett, gúnyolt távol haza népe,
S örült szerelemre gyúlad meg iránta,
A kit úgy gyűlölt, hogy pusztulásnak szánta!
Ittas czimborái lassan szétoszolnak,
Dünnyögik magukban: Majd jobban lesz holnap!
És ő maga, rémült inasokkal szemben,
Ott zokog sokáig az üres teremben.
És másnap a szolgák, kik parancsát lesték,
A hatalmas embert hasztalan keresték.
Átkutattak várost, kapukat elállták,
De hiába minden… többé nem találták.
*********
Hova ment? Nem sejtik! Csak az Isten tudja,
Hogy a bujdosónak merre visz az utja;
Csak az Isten látja, mi van a szívében,
Mi az, a mi hajtja napfényben, sötétben,
Mi az, a mi hajtja, hogy menjen előre
Zúgó fergetegben és dőljön a kőre,
Ha tovább nem bírja s meg kell hogy pihenjen.
Mi az, a mi hajtja, hogy csak menjen, menjen,
S ne legyen előtte se folyó se árok,
Míg nincsen a czélnál, mely után sovárog.
Ott halad a vándor… vérnyomot hagy lába,
Sár, hó-víz betódul tépett sarujába,
Elkopott mezének nincs már semmi éke,
De szivében több lesz, mindig több a béke,
A mint közelebb jön a magyar határhoz,
Kikelet van ujra. Daru, fecske szálldos
Kurrogva, csevegve a tavaszi égen.
Hamarabb ott lesznek ama szép vidéken,
Mint ő, a ki fáradt! Hogy irigyli őket,
A sugárzó légben vígan lebegőket!
Egy pár jámbor ember, kis tanyák parasztja,
A szegény bolyongót szívesen marasztja,
Pihen is a kunyhók, nyájas belsejében,
És az apróságot tanítgatja szépen
- Rejtélyes mosolylyal húzva őket félre –
Isten neve mellett a haza nevére!
De fölriad aztán, mert nyugtot nem adhat
Idegen föld néki, – mert itt nem maradhat.
Végső erejével tolja, magát, tolja,
Elcsigázott testét már alig vonszolja.
Néha le-leroskad; ekkor összeretten
És fölnéz az égre szomorún, ijedten,
S kérleli az Istent nagy szótlan keserve:
Még szüksége van rá, még ne hagyja cserbe!
Ah! azok a bérczek! Mintha látta volna!
Ah! az a kis erdő! Mintha rá hajolna,
Oly közel van hozzá…! És ott az a vár-rom!
Porba hullt a vándor a magyar határon.
Úgy van! Ez a föld az! Ez az ő hazája!
Odaroskadt hozzá hidegűlő szája,
Mozdulatlan karja a rögöt ölelte,
És egy hosszu csókban elröpült a lelke.
Visszajött meghalni ahhoz, kit imádott!
*********
Sírsz fiacskám ? Jól van! `Ez` a haza, látod!
Mária Országa
A múltban levés még mindig fontos része életeteknek.
Pedig már nem a múlton kellene gondolkodnotok, hanem azon, hogy léphettek előre.
Tudatos Nemzet és eszmevállalás kellene, hogy jellemezzen benneteket.
Az emberek többsége sajnos még mindig a múlt sebeit nyalogatja, nem tud kilépni ebből a fájdalommintából.
A megbocsátás nem az erősségetek. A magyar népnek fő erénye abból ered, hogy mindig meg tudott újulni, tovább tudott lépni az akadályokon, a problémákon.
Miért nem teszitek meg most ugyanezt?
A múltban levés nem teremt új jövőt, pedig itt az ideje, hogy elgondolkozzatok Hazátok sorsán!
A háttérhatalom átvette a vezető szerepet.
A nép, főleg a közép és az alsóbb osztály kizsákmányolása olyan méreteket fog ölteni a közeljövőben (ha minden továbbra is így folytatódik), hogy egyre több ember válik hajléktalanná, veszti el a munkahelyét, az önbecsülését,- ami elvezethet odáig, hogy szívében még Isten létét és működését is megkérdőjelezi. Pedig Gyermekeim ehhez Istennek semmi köze.
Az a feladat, ami évek óta várat magára, még erősebben és hangosabban kopogtat az ajtótokon.
Nemzeti összefogásban kell gondolkodnotok, nem pedig külön csoportosulásokat kell alkotnotok,- ahol többnyire azt vitatjátok meg, hogy a másik, a különböző csoportok működése miért nem célravezető.
Nem a közös célt nézitek meg, nem az egységet látjátok meg egymásban, hanem sajnos többnyire még mindig a különbözőséget.
Szívetek rezdülését és tudatotokat egy magasabb minőségre szükségeltetik átállítanotok, amelyben a lélek és a szellem rezdülése folytán, ösztönösen megérzitek mit kell cselekednetek.
Nem sok időtök van, hogy a változást előtérbe helyezzétek.
Az idő sürget, mert a megszorítások felerősödnek.
Saját erőtök által nem tudtok túl lépni a problémákon, ezért arra kérlek benneteket szívemnek kedves Gyermekei,- hogy fogjatok össze, alkossatok egységet!
Egymás megsegítését helyezzétek előtérbe!
A banki szféra, a pénzvilág felétek tett negatív megnyilvánulása erősödni fog.
Ezért tudatosan gondoljátok át, mit tehettek annak érdekében, hogy a gyorsan őrlő, nem pozitívnak mondható malomból kilépjetek.
Istennel, Szent Fiammal napi kapcsolatot létesítsetek, segítséget Tőlük kérjetek.
Tisztánlátásotok még többnyire el van homályosítva, különböző manipulatív eszközökkel. A céljuk ezeknek az erőknek, hogy ne lásd meg az összefüggéseket, csak a napi gondokat lásd, hiszen azok kerülnek egyre inkább előtérbe.
A hosszú távú gondolkodás, az átláthatóság semmiképp ne legyen első helyen életedben.
Ha mélyen magatokba figyeltek, felfedezitek, hogy most a felkészülés idejét élitek. Kora ősszel szükséges elindulnotok, és új szemléletet váltanotok.
Eldönthetitek, hogy továbbra is igába hajtjátok-e a fejeteket, vagy hajlandóak vagytok a szükséges változtatásokon elgondolkodni, és megtenni ennek függvényében a szükséges lépéseket.
Gondolkodjatok el mélyen, és befelé figyeljetek, a belső csendre figyeljetek. És ebből a csendből ha kéritek, Isten választ fog adni a kérdéseitekre.
Mária voltam, Ki szóltam.
Kérlek bennetek a reményt ne veszítsétek el!
Áldottak legyetek Ti, áldott legyen a nép, amit Szent Magyar Népemnek nevezek. Belső HANG által lejegyezte: ÁhimRé
Feketéné Lendvai Katalin a veszprémi Rab Mária Kegyhelyen.
2011. július.30.
Ébredj Magyar!
MÁRIA, a NAGY ANYA üzenete.
Máriaként, a Világ Királynőjeként, a NAGY ANYAKÉNT szólok hozzátok magyarok, és ébresztem a szíveket.
Nézd gyermekem, ez a Ti Országotok, mely a lábam előtt hever.
Zsongás, nyüzsgés, kesergés, kárhozat, szenvedés, panasz és sóhaj száll Felém.
Oly kevés a nyitott szív, aki a mindennapi létért hálát mond.
A tehetetlenség hellyel-közel már mindenhol felütötte a fejét.
Egymást már nem angyalszemeiteken keresztül látjátok, hanem egy eltorzult szűrön.
A sötétség oly mértékben elhatalmasodott sokatokban, hogy a mindennapok gondjaitól már nem látjátok a kiutat. És a sötétség egyre mélyebbre próbál nyomni bennetek, minden eszközt megragad, hogy különféle ráhatásokkal manipuláljon bennetek,- ami egészen odáig elmehet, ha hitedben nem vagy erős, hogy átadod neki lelkedben a vezető hatalmat.
A mostani időszak nagyon kemény próbát állít elétek, és ez Nemzetszinten odáig elmehet, hogy az elégedetlenség egyre több helyen felüti a fejét.
A szegény ember nem lát más kiutat, mint hogy védje életét és családja tagjait, jogosan megszerzett anyagi javait. De a most fennálló hatalom mindezt veszendőbe kívánja hajtani.
Nem elégszik meg az eddigi megszorításokkal, - még többet akar.
Létetek személyes szféráiba kíván beférkőzni, és poloskát elhinteni.
Szíveteket, lelketeket akarja megmérgezni, és személyes szabadságotokat elvenni.
Országotokban forradalmi hangulat uralkodik, ami akármelyik pillanatban a szellemi szintről anyagi szintre helyeződhet.
És Ti még mindig a különbözőséget nézitek egymás közt,- nem arra törekedtek, hogy ebből a számotokra megnyomorított helyzetből kilépjetek.
Csak tiszta fejjel tudtok gondolkodni, és új jövőt alkotni, de mindehhez, Istenhez kell fordulni!
A Ti Mennyei Atyátok arra vár, hogy minden gondot letegyetek a lába elé, átadjátok Neki magatokat az Ő Isteni Vezetésének,- és a bennetek megnyilvánuló Isteni Erő által induljatok útnak,- alkossatok Új Jövőt, Új kezdeteket.
Csakis magatok ereje által nem mentek semmire, csak vergődtök saját kelepcéitekben, mint egy hálóba szorult hal, aki arra vár, hogy az adott időben szabadon bocsátasson, nyugodtan lélegezhessen és éljen tovább.
A szabadságotoknak ára van, és az ára pedig egy magasabb tudatszinten rejlik, ahol félreteszitek az egymás iránti személyes sérelmeket, megjegyzéseket. Csakis a célra összpontosítatok,- ÖSSZEFOGTOK, és a magyar szellemiség újjáteremtésén dolgoztok!
Őseitekről ne feledkezzetek meg!
Az ősi dolgok a jelenben ugyanúgy működnek, csak megújításra szorulnak,- és a társadalomba helyezve alkotnak olyan egységet, melyben minden élhetővé válik.
Rajtatok múlik, hogy a múlt hagyományait megőrizve, tisztelve, a jelenbe áthelyezve, tudtok-e egy olyan nemzeti összefogást alkotni és felmutatni, ami a környező népeknek is példaként szolgál.
A Ti MAG tudatosságotok által egy szerves létezőkből álló népcsoportot kell létrehozni.
A szerves létező az Istenhívő és tudó ember, aki a világ rendjét állítja első helyre. Megnézi az abban elfoglalt szerepét, és ennek megfelelően alakítja életét. Istennel együttműködve teszi dolgát, tiszteletben tartja Földjét, a körülötte élő élővilágot, és különös kegyelettel bír vele.
Míg a szervetlen létező csak a kizsákmányolásra törekszik emberi és földi szinten egyaránt. Mindenek fölé akar kerülni, Istent nem helyezi be életébe,- hisz ő magát képzeli Isten helyébe.
Ennek a két csoportnak az ellentéte egyre inkább felerősödik, és a harc a két csoport között kiéleződik.
A szervetlen létezők, a kizsákmányolók, mindenáron igába, a maguk uralma alá kívánják hajtani a szerves létezőket.
A létetek és a szabadságotok a tét Gyermekeim!!!
Vizsgáljátok meg gondosan szívetek, és hozzátok meg belülről fakadóan a döntést, hogy mennyi ideig hagyjátok még így haladni a történéseket.
- Szabadságban, avagy rabságban kívántok továbbra élni?
- Tudatosan vagy másnak kiszolgáltatva kívántok továbbra élni?
A mindennapok gyötrelme és kegyetlensége az élővilágra, a Földre is rányomja a bélyegét.
A szervetlen létezők célja a Bolygó tönkretétele, az állatvilág megsemmisítése, az élőlények kiirtása,- hogy aztán ők a segítőkészség álruháját magukra öltve, különböző génmanipulált és fertőzött ételekkel, szerekkel lássanak el benneteket.
Magyarán mondva csordákba tereljenek, és csak annyi szabadságot adjanak nektek ami számukra jól esik.
Egy olyan lebontó folyamat indult el Kedveseim, ami már a Családok életét, Hazátok jövőjét veszélyezteti!
Egyre többször halljátok a Hangom Gyermekeim, amelyben arra kérlek bennetek,- hogy az átláthatóságra törekedjetek!
És erre most sokkal több figyelmet fordítsatok, mint azt valaha tettétek.
Életben maradásotok záloga a szabadság, az önállóság kivívása!
A banki hitelek, a kamatok egyre nőnek, ez mind a világgazdaság, az állam mesterséges manipulálása,- hogy elveszítsétek otthonaitokat, földönfutókká, nincstelenekké váljatok,- amikor is ők a kegyelem álarca mögé bújva,- szabadságotokat elvéve, szolgáikká tesznek bennetek.
- Ébredjetek Magyarok, ne aludjatok!
A szendergésnek vége, a tettek ideje jött el!
Hangom lehet, hogy sértő és lázítónak tűnik a szemetekben,- de részemről inkább figyelemfelkeltőnek. - A tettek mezejére kell lépnetek!
Számos év már elment mellettetek, mikor nem cselekedtetek!
Ez az utolsó pillanat, ez az utolsó időszak,- s a szabadságotoknak ára van!
Tudatosan lépjetek előre,- de lépteitek, tetteitek ne indulatból szülessenek meg!
-Fogjatok össze, alkossatok NEMZETI EGYSÉGET, hozzatok létre Nemzetgyűlést, amelyen megvitatjátok Hazátok további sorsát.
-A CÉLT, s ne az ellentéteket szemléljétek, és tegyétek első helyre!
-Az idő sürget, CSELEKEDJETEK!
Máriaként, a Magyarok Nagyboldogasszonyaként szóltam, Magamba fogadva az ősi minőséget.
A két minőség mostantól eggyé válik, és egy célt képvisel,- Hazája megmentését, Népe ébresztését tekinti fő feladatának!
Kérlek Gyermekeim, Ti is emiképp tegyetek!
Az ősi minőséget fordítsátok magatokba és újítsátok meg!
A siker titka ebben rejlik!
Az Ősiség Törvénye és az Ősök minősége a jelenben beilleszthetővé válik, - s a két minőség,- a régi és az új (a tudatosult) egymásban kiteljesedik,- akkor ÚJ MINŐSÉG jön létre,- amit újra MAG Népének,- Boldogasszony Országának neveznek. Ahol a Szent Korona eszmeisége lesz az értékrend, Ő lesz az államalapító,- és ennek tükrében, a jövőben újra a szakralitásé lesz a főszerep.
Szakrális Királyság csak az Ősiség Törvényére épülhet!
Elődök,- Ősök,- Utódok eggyé válnak,- és EGY ESZMEISÉGET képviselnek. Újítsátok meg tehát a múltat, s a jelenbe lépjetek,- hogy a jövőt a kezetekbe tarthassátok, és szabad, tetteiben felelős Országgá válhassatok!
Isten áldja a magyart, szívetekbe az Egységes Magyarság képét helyezzétek!
Mária voltam, KI szóltam,- kérlek bennetek,- Térjetek meg!
Térjetek meg a TI Mennyei Atyátokhoz, hogy Magához ölelhessen bennetek!
Áldottak legyetek Ti, s a MAG, amelyet magatokban hordoztok.
MÁRIA,- a NAGY ANYA
Veszprém. 2011. Újkenyér Havának 04.- napján.
Belső HANG útján lejegyezte: ÁhimRé
Feketéné Lendvai Katalin
Mindegy, kik beszélnek Hazád nevében? Mindegy az is, mit mondanak azok, akik jogosultnak hiszik magukat, a Haza nevében beszélni? Te hallgass csak a Hazádra... Mindig, mindent adjál oda a Hazádnak. A világnak nincsen semmiféle értelme számodra a Hazád nélkül!
Ne várj jót a hazádtól, s ne sopánkodj, ha megbántanak a Haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán, semmit ne várj a Hazádtól. Csak adjál azt, ami a legjobb az életedben. Ez a legfelsőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Friss bejegyzések
Friss hozzászólások
Archívum