A r�gi taoist�k �gy gondolt�k, hogy az emberi test nem egy hanem k�t agy ellen�rz�se alatt �ll. Az ismert, fejben sz�kel� agyon k�v�l l�tezik m�g egy, �spedig az alhasban. Tulajdonk�ppen itt arr�l az idegrendszerr�l van sz�, amely az eg�sz test aktivit�s�t szab�lyozza.

Amikor az idegekr�l besz�l�nk, mindig az agy jut esz�nkbe. De a r�gi taoist�k a m�sik agyat �ppen olyan fontosnak tartott�k. Ma ezt az alhasi idegk�zpontot �gy h�vjuk, hogy ,,plexus solaris". Ez egy fontos idegsejt h�l�zatb�l �ll, a mellkasban, a sz�v alatt �s a gyomor m�g�tt helyezkedik el.


Mivel k�zelebb �ll az alhasi r�szhez, mint az agy, az altesti szervek �s a plexus solaris idegei k�z�tti kapcsolat sokkal szorosabb, mint az aggyal. Ez�rt h�vt�k a plexus solarist a r�gi taoist�k „altesti agynak".

Ez ut�bbi m�k�dteti �s egyens�lyban tartja a bels� szervei funkci�it. Csak akkor vessz�k �szre jelenl�t�t, amikor harag, �r�m, b�nat, szerelem, gy�l�let vagy m�s er�s �rzelemfog el, ami a bels� szervekb�l ered. Az �rzelmek akkor sz�letnek, amikor valami megzavarja a bels� szerveket, de �rezni a plexus solarisban �rezz�k, �s fiziol�giai reakci�kban nyilv�nulnak meg.
A taoista elm�letben az �rzelmek sz�let�se �s �szlel�se ink�bb az altest t�j�k�nak feladata, mint az agy�. Az agy ink�bb egy k�nyvt�rf�le, ahol minden adat (�lettapasztalat, nevel�s, ismeretek stb.) elrakt�roz�dik. Modern szavakkal �gy mondan�nk, hogy egy k�zponti sz�m�t�g�pre eml�keztet.

A plexus solaris m�k�d�se minden altesti szervet �rint. A taoist�k szerint az izgalom a sz�vvel �ll kapcsolatban; a harag a m�jjal; a nyugtalans�g a l�ppel �s a hasny�lmiriggyel, a b�nat a t�d�vel; a f�lelem a ves�vel. Az �t elem elm�iele szerint a t�lzott izgalom �rt a v�konyb�lnek, a nemi szerveknek, sz�vnek �s a v�red�nyeknek; a harag megzavarja az idegrendszert, a m�jat �s az ep�t; a nyugtalans�g vagy a t�lzott lelkiismeretess�g az izmokat, a gyomrot, a l�pet �s a hasny�lmirigyet; a t�l sok b�nat a t�d�re hat, a vastagb�lre, a b�rre �s a hajra; a nagy f�lelem a csontrendszerre, a ves�re �s a h�lyagra. De ez term�szetesen nem jelenti azt, hogy az indulatok k�rosak a szervezetre. A plexus solaris az els� l�ncszem, amely a szerveken kereszt�l befoly�st gyakorol. Ha ezek a szervek eg�szs�gesek �s rendesen m�k�dnek, az indulatok is term�szetesen azz� v�lnak. A bels� b�k�t nem tudja befoly�solni a gondolat vagy a logika. Ezt csup�n egy olyan er� k�pes ir�ny�tani, ami f�ggetlen a gondolatt�l.

Amikor j�l m�k�dik a plexus solaris, a bels� szervek hamarosan t�lteszik magukat az izgalmakon �s tov�bbra is j�l funkcion�lnak. De ha felborul az egyens�ly, akkor �lmatlans�g, magas v�rnyom�s, �rbetegs�gek, sz�vgyenges�g vagy kr�zis, infarktus k�vetkezik be; bronchitis ami kr�nikuss� v�lik, nyomb�lfert�z�s, szorul�s, hasmen�s, impotencia, menstur�ci�s f�jdalmak �s m�s egy�b ehhez kapcsol�d� bajok l�phetnek fel.

Hogyan zavarhat� meg a plexus solaris egyens�lya? A taoist�k szerint az �jsz�l�ttn�l, az altesti m�sodik "agy"-nak sokkal nagyobb szerepe van, mint a fejben l�v�nek. Az agyuk m�g �rintetlen, mentes minden inform�ci�t�l amit pedig a feln�ttek rendk�v�l fontosnak �s k�vetend�nek tal�lnak; �s nem szenvednek olyan betegs�gben, ami a feln�tteket ak�r meg is �lheti. A mesters�ges nevel�s �s az �lettapasztalatok r�v�n az agy fejl�d�se lassan megindul. Egyes kult�r�k lobban �rt�kelik az adatgy�jt�st, a mem�ria fejleszt�s�t, a racion�lis agym�k�d�st mint a bels� (�rzelmi) fejleszt�st. Ez oda vezet, hogy visszaszorul az altesti agy, majd feled�sbe is mer�l. Ekkor v�lik az agy nagy k�nyvt�rr�, ahol minden inform�ci� lerak�dik (az agy t�rfogata mind nagyobb is lesz).

Ezzel testi �s szellemi betegs�gek sorozata j�rhat egy�tt azok, melyeket fent m�r felsoroltunk, melyeket a modern id�k betegs�geinek neveznek. Val�di �rzelmeik tagad�s�val az emberek a plexus solaris m�k�d�s�nek l�tez�s�t tagadj�k s ez egy�tt j�r a szervek m�k�d�s�nek zavar�val �s az �let megr�vid�l�s�vel. A plexus solaris sorvad�s�nak legegy�rtelm�bb jele a has t�lfesz�tetts�ge, melynek oka, hogy ott halott sejtek gy�lnek �ssze, s egy�b selejtanyag is �sszpontosul. Mindez azt jelzi, hogy a plexus solaris elsorvad�sa el�rehaladott �llapotban van. A nagy has s az ezzel j�r� egy�b panaszok nem az eg�szs�ges gyereket jellemzik.

A val�di indulatok ink�bb a plexus solarisban tal�lhat�k mint az agyban. Ez ut�bbi csak az eml�keket r�gz�ti. Gyakran arra tan�tanak, hogyan fojtsuk el indulatainkat �sszel, vagyis gondolkod�ssal. Pedig ezzel megakad�lyozzuk a plexus solaris m�k�d�s�t. A fizika t�rv�nye szerint, min�l nagyobb a nyom�s, ann�l t�bb es�lye van a robban�snak. Ez�rt az elfojt�ssal el�seg�tj�k a testi �s pszichol�giai probl�m�k megjelen�s�t, s a tiszta agy emelte sz�p �p�let �sszeomlik. Amikor a szervezetet fenntart� szervek m�r nem m�k�dnek norm�lisan, zavaross� v�lnak az agyban t�rolt adatok �s elk�d�s�tik a val�s b�lcsess�get �s az intelligenci�t. Ha meg vizsg�ljuk jelenlegi t�rsadalmunkat, meg�llap�thatjuk, hogy az �sz felhaszn�l�sa az indulatok visszaszor�t�s�ra milyen rendk�v�l k�ros.

Ennek nyom�n alakult ki nagyon sok egy�n testi �s pszichol�giai betegs�ge.

(r�szlet: dr. Stephen T. Csang, Az �ngy�g�t�s teljes rendszere k�nyv�b�l)

Forr�s: Ezotop

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s